[részlet a hvg.hu interjújából]
"Festők, írók, költők, zeneszerzők életének és műveinek kapcsolatát tárja fel legújabb, Szemfényvesztő művészet című, lebilincselő kötetében Gerevich József pszichiáter, neurológus, addiktológus. Az 514 szakirodalmi utalást tartalmazó könyv több évszázadot ölel fel és eljut egészen a kortárs művészekig. De mi derül ki Cezanne-ról, Van Gogh-ról vagy József Attiláról, ha műveiket művészetpszichológiai kontextusban vizsgáljuk? Gyógyítható-e a trauma az alkotás erejével, és szükséges-e a fájdalom a mesterművekhez? Ezekről is kérdeztük a szerzőt.
hvg.hu: A könyvben szereplő művészek közül sokan mentális betegségekkel, függőségekkel, személyiségzavarokkal küzdenek, vagy diszfunkcionális kapcsolatokban tengődnek. A tragédiák, a traumák elengedhetetlen feltételei a mesterműveknek?
G. J.: Azt gondolom, hogy egyetlen feltétele van a mesterműveknek: a tehetség. Ez egyes emberekben nagyon mélyen van eltemetve, másoknál meg könnyebben kiszabadítható. Megint másoknál jól láthatóan ott van. A művész lényegében abban különbözik az átlagembertől, hogy az ő tehetsége valahogy könnyebben, gyorsabban jut felszínre vagy olyan körülmények alakítják az életét, amelyek ehhez hozzájárulnak. Ebben a feltételrendszerben az, hogy valakinek valamilyen fájdalmas élménye van, csak egy feltétel lehet a sok közül, de nem kizárólagos, mert nincs traumaspecifikus művészet, mint ahogy nincs művészspecifikus trauma sem. Nem kell ahhoz traumának történnie, hogy valaki nagy művész legyen."
Megjelent a hvg online-on 2022. május 10-én. A cikk teljes terjedelmében itt olvasható: https://m.hvg.hu/kultura/20220510_Gerevich_Jozsef_Szemfenyveszto_muveszet_konyv_muveszetpszichologia